Elhunyt a Magyar Rendészettudományi Társaság kiemelkedő tagja. Gálszécsy András módos családban született 1933-ban Szekszárdon, édesapja rendőrtisztként szolgált, ezért az ötvenes években családjával együtt kitelepítették egy hortobágyi tanyára. Tehetségének, kitartásának és nem mellékesen eredményes kézilabdás teljesítményének köszönhetően diplomázhatott és 1981-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem gazdasági főigazgató helyettese lett, ahol bekapcsolódott a rendszerváltoztatás folyamatába. 1990 és 1992 között a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, majd 1995 és 2001 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt. Kormányzati tevékenysége során belügyminiszteri majd miniszterelnöki főtanácsadókén fáradhatatlanul szolgálta hazáját. Egyik nyilatkozatában így fogalmazott: „Egész életemben igyekezetem tisztességes hivatalnok lenni. Nincs hajlamom a politizálásra. Soha egyetlen állásra nem pályáztam, engem mindenhova hívtak.” Gálszécsy András fiatalkori sérelmeit soha nem rótta fel senkinek, életében és kiemelkedő pályafutása során a tisztesség, az együttműködő szándék és az ország javának szem előtt tartása jellemezte. 2018-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki és megjelent életrajzi könyve A birkahodálytól a Parlamentig címmel, amit jószívvel ajánlunk mindazon tagtársunknak, aki még nem olvasta. Tisztelegjünk közösen Gálszécsy András életművének!
Isten nyugosztalja!
„Erre Péter azt mondta, ő már ezt megbeszélte a miniszterelnök úrral és egy úriember nem mondhat nemet. Úriember voltam, kinézte belőlem, hogy nem mondok nemet. Így lett belőlem miniszter.”