Nekrológ

Király Tibor

(1920–2021)

 

Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, akadémiánk legidősebb tagja.

1920. július 11-én született a kelet-szlovákiai Málca községben, egy négygyermekes lelkészcsalád harmadik gyermekeként. Középiskoláit Eperjesen, míg a jogi egyetemet Pozsonyban végezte.

A kitelepítés elől menekülve – testvéreivel – önként hagyta el Csehszlovákiát. Előbb gyakorló jogász lett, majd a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen 1948-ban szerzett, immár magyar nyelvű másoddiplomát, és 1951-től egészen élete végéig annak jogutódjánál oktatta a büntetőeljárás jogot.

Az Állam- és Jogtudományi Kar kétszer választotta dékánjának, és egyszer az egyetem rektorhelyettese is volt. Vezette a Művelődési Minisztérium Felsőoktatási Főosztályát, és nevéhez fűződik a felsőoktatási, valamint több büntetőeljárási törvény kodifikálása. Az 1962-ben megjelent „A védelem és a védő a büntetőügyekben” című műve mérföldkő a magyar büntetőeljárás történetében, mert ez zárta le a koncepciós perek időszakát, és foglalt állást a jogállami alapú bűnüldözés mellett. Élete végéig termékeny tudós maradt, 87 évesen még latinból lefordította Vuchetich Mátyás „Magyar büntetőjog rendszere” című 1819-es művét.

Az MTA tagsága 1979-ben levelező, majd 1987-ben rendes tagjai közé választotta. Elnöke volt a Magyar Jogászegyletnek és alapító elnöke a Magyar Kriminológiai Társaságnak. 1991-ben Kosáry Domokos MTA elnök felkérésére vezette azt a bizottságot, mely az 1949-ben kizárt akadémikusokat rehabilitálta.

Egyebek közt elnyerte a Köztársasági és a Magyar Érdemrend különböző fokozatú kitüntetéseit, megkapta a Széchenyi-díjat, az Apáczai Csere János-díjat, a Bethlen Gábor-díjat, és 2011-ben Akadémiánk, az általa adományozható legmagasabb kitüntetéssel, az Akadémiai Aranyéremmel ismerte el Király Tibor életművét.

Halála pótolhatatlan veszteség a magyar jogásztársadalomnak, a magyar tudós közösségnek, és az egyetemes magyar kultúrának.

 

Korinek László

 

 


Címkék: Hírek