Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adott otthont a 2023. szeptember 27-28. között megrendezett konferenciának, melynek keretében az Ukrajnából kiinduló, és a II. világháború óta nem látott mértékű kényszermigráció hatásait elemezték hazai és külföldi előadók, továbbá, a második napon a munkavállalási és tanulmányi célú vándorlás legújabb tendenciáit vitatták meg a résztvevők.
Völgyi Csilla, az Európai Bizottság Migrációs és Uniós Belügyi Főigazgatósága szakreferense az Európai Unió jelenlegi migrációs politikájáról beszélt, a legális migráció csatornáit bemutatva. Pokornyi Katalin, a Frontex Horvátországba, Magyarországra, Romániába és Szlovéniába akkreditált összekötő tisztje bemutatta az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, annak tevékenységeit az illegális migráció elleni küzdelemben és a visszatérést segítő programokat. Tánczos Judit, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, Információs és Elemzési Egységének munkatársa az EUAA 2023. évi jelentése kapcsán beszélt a legfrissebb globális fejleményekről. Elmondta, hogy 2022 végén az Európai Bizottság két cselekvési tervet terjesztett elő a Földközi-tenger középső térségében és a nyugat-balkáni útvonalakon a határigazgatás javítására. Jose Luis Amador Sanchez, Spanyol Nemzeti Rendőrség Illegális Bevándorlással Foglalkozó Operatív Osztályának vezetője elsősorban a hazáját érintő észak-afrikai migrációs útvonalak változásairól tartotta előadását. A délutáni szekcióban az ukrán menedékesek munkaerőpiaci helyzetét járta körül több külföldi előadó.
A konferencia második napján hazai előadók a legális migráció aktualitás kérdéseiről beszéltek, elsősorban a munkavállalási és a tanulmányi célú tartózkodást kiemelve. Külföldi munkaerő kölcsönzésével foglalkozó vállalkozások vezetői elmondták, hogy a harmadik országból érkező munkavállalókat szívesen foglalkoztatják a termelő cégek, mert a tapasztalatok szerint jó a munkateljesítményük, elhivatottak és igyekvők. Dolgozni és pénzt keresni jönnek Magyarországra, az itteni keresetükből tartják el/támogatják az otthoniakat is. Az integrációban azonban vannak nehézségeik.
Prof. Dr. Jenei Attila, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatást Koordináló Központjának igazgatója az egyetem angol nyelvű képzéseiről beszélt. Míg a 2000-es évek első felében 4-5 % volt a külföldi diákok aránya az egyetemen, mára ez megközelítette a 25 %-ot. A növekedés üteme a többi egyetemnél is hasonló, mely egyrészt pótolja a csökkenő hazai tanulói létszámot, másrészt jelentős jövedelmet jelent az egyetemeknek. Erre a folyamatra erősített rá az elmúlt tíz évben a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram is. A jól fizető külföldi diákok megszerzéséért erős nemzetközi verseny van, melyet a marketig eszközök széles skálájával támogatnak. Az olcsóbb képzésekre beiratkozó hallgatók ugyanakkor a tapasztalatok szerint migrációs kockázatot is jelenthetnek.
