Tudós és Tábornok!
A magyar kriminalisztika egyik legnagyobb alakja, Katona Géza ny. r. dandártábornok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferenciát a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara szeptember 30-án a Rendészeti Oktatási Épület és Kollégiumban, amelynek levezető elnöke Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy volt. Az eseményen számos egykori munkatárs, családtag és a rendészeti szakma képviselői vettek részt, hogy megemlékezzenek Katona Géza kiemelkedő szakmai és emberi kvalitásairól.
Pintér Sándor belügyminiszter mint egykori tanítvány méltatta Katona Gézát, a magyar kriminalisztika egyik legnagyobb hatású alakját, akinek tudományos alapossága és gyakorlati szemlélete örök nyomot hagyott a rendőrség történetében. A miniszter személyes hangvételű beszédében kiemelte, Katona Géza nem csupán szakmai tudást adott át tanítványainak, hanem emberi példamutatásával is iránymutatást nyújtott. „A hazai bűnügyi technikai fejlesztések legkiemelkedőbb egyénisége volt” – tette hozzá. Pintér Sándor saját szakmai fejlődésére is visszatekintve elmondta, az Országos Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályán töltött idő alatt kapott személyes feladatok és iránymutatások alapvetően befolyásolták útját, különösen a gyakorlati rendőri munka és a tudományos kutatás ötvözésére vonatkozó tanítások. A belügyminiszter részletesen kitért Katona Géza kiemelkedő kriminalisztikai munkásságára, megemlítve a feladatok alapos, többlépcsős ellenőrzésének és szükség esetén a személyes beavatkozásának gyakorlatát. Külön kiemelte az 1994-ben, a Központi Fizikai Kutatóintézettel együttműködésben kidolgozott, világelső tenyérnyom azonosítási rendszer megalapításában való részvételét és a számítástechnikai adatfeldolgozás korai bevezetésében játszott úttörő szerepét, ez utóbbit egy emberölés ügyében alkalmazott számítógépes elemzés példájával illusztrálta. Pintér Sándor beszédét Katona Géza máig érvényes alapvetésével zárta, mely a rendészeti szakma számára ma is iránymutatásul szolgál: „A rendőrségi gyakorlat nem fejleszthető elmélet nélkül, de az elmélet művelésétől tartózkodjon az, aki a közrendvédelem és bűnüldözés gyakorlatát nem ismeri” – fogalmazott a tárcavezető.
Korinek László Széchenyi-díjas akadémikus, az MRTT elnöke Katona Géza úttörő szerepét hangsúlyozta a rendészettudományban. Kiemelte, hogy ő nem csupán rendőrtisztként, hanem tudósként is kiemelkedett, aki a gyakorlati tapasztalatokat ötvözte az elméleti kutatásokkal. Az elnök személyes fogadalmat említett, amelyet 2004-ben tett Katona Géza és Kertész Imre emlékének megőrzésére. E fogadalom részeként Katona Géza nevét viselő díjat alapítottak, amelyet ő kapott meg elsőként. Korinek László szerint Katona Géza munkássága a mai napig iránymutató, amelyben a digitalizációnak fontos szerepe van. Katona Géza még nem ebben a környezetben alkotott. Ezért az MRTT elnöke fogadalmat tett a rendészettudományi közösség nevében, hogy digitalizálják Katona Géza életművét, ezzel elérhetővé téve azt az utókor számára, és így tisztelegve személye és életpályája előtt.
Katona Gézáné, Katona Géza felesége meghatottan osztotta meg emlékeit férjéről, akivel ötven évig tartó házasságuk során nemcsak családot építettek, hanem szakmai együttműködésben is tevékenykedtek. Mint mondta, két közös gyermekük, öt unokájuk, egy dédunokájuk született, akik közül egyikük jogász, másikuk orvos, és mindannyian megtalálták helyüket az életben. Katona Gézáné hangsúlyozta, hogy férje nemcsak a szakmában, hanem otthon is inspiráló személyiség volt. Szavai szerint néhai férje élete és munkássága nemcsak a család, hanem a rendészeti szakma számára is maradandó értékeket teremtett.
Herke Csongor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára Katona Géza életútját és publikációs tevékenységét elemezte, kiemelve a kriminalisztika és a büntetőeljárásjog szoros összefonódását. Beszédében hangsúlyozta, hogy Katona Géza nem csupán elismert tudós és tábornok volt, hanem hidat épített a büntető anyagi jog, a kriminalisztika és a kriminológia között. Elmondta, hogy a mai jogi gyakorlatban gyakran hiányzik a kriminalisztikai szemlélet, pedig ez elengedhetetlen a hatékony büntetőeljáráshoz. Érdekességként kiemelte, hogy Katona Géza a jogi diploma után beiratkozott a vegyipari technikumba, hogy speciális ismereteket szerezzen a kriminalisztikához, ami később nagy jelentőséggel bírt a büntető anyagi jog szempontjából. Herke Csongor külön kitért a bizonyítás elméletére, hangsúlyozva Katona Géza szerepét a közvetett bizonyításban és a szakértői véleményben. Idézte Katona Gézát, aki a bizonyítás történeti fejlődését elemezte, bemutatva, hogyan váltak a tárgyi bizonyítékok elsődlegessé a személyi bizonyítékokkal szemben a 19. század végétől, ugyanakkor figyelmeztetett a modern technológiák (pl. az MI-hamisítások) miatti visszarendeződésre, ahol ismét a személyi bizonyítékok nyerhetnek teret.
Dr. Balláné Füszter Erzsébet ny. r. ezredes, professor emerita Katona Géza tanítványaként hangsúlyozta, ő volt hazai kriminalisztika megalapozója, bűnügyi tudományok művelője. Hangsúlyozta Katona Géza interdiszciplináris megközelítését, amelyben a kriminalisztika mellett a kriminológia, valamint a büntető anyagi és eljárásjog kérdései is helyet kaptak. Dr. Balláné Füszter Erzsébet elmondta, hogy Katona Géza korán felismerte a történeti szemlélet fontosságát, amit számos művében kifejtett. Katona Géza felismerte továbbá a matematikai valószínűségszámítás jelentőségét, bevezetve az a priori és a posteriori valószínűséget, valamint a valószínűségi hányadost a kriminalisztikai azonosításba. Dr. Balláné Füszter Erzsébet úgy fogalmazott, Katona Géza neve összefonódott a magyar kriminalisztika történetével, hidat teremtve tudomány és gyakorlat között, és generációk tanultak tőle könyve és előadásai által.
Lévay Miklós professor emeritus előadásában Katona Géza professzor kriminológiai munkásságát mutatta be, mely két fő területre fókuszált: a szervezett bűnözésre és a bűnmegelőzésre. Katona Géza a szervezett bűnözéssel kapcsolatban az Szervezeti bűnözés Magyarországon című hiánypótló kötetet készítette el, amely a jelenség okainak és összefüggéseinek feltárásán keresztül a gyakorlati hasznosíthatóságot (felderítés, bizonyítás) célozta, különös tekintettel a rendszerváltoztatás utáni időszakra. A bűnmegelőzés terén a professzor nemzetközileg is jelentős munkát végzett, például egy 1994-es, 27 ország adatait tartalmazó kötet szerkesztésével. Munkásságának összegzéseként azonosította a nemzetközi együttműködéshez szükséges fogalomtisztázás fontosságát. A bűnmegelőzés célját a bűncselekmények mellett a megelőző antiszociális magatartásokra is kiterjesztette (ez megjelent a 2003-as magyar stratégiában is), és megkülönböztetett társadalmi és szociális alrendszert. Kiemelte, hogy a megelőzésnek az objektív statisztikai adatok mellett folyamatosan figyelnie kell a lakosság szubjektív biztonságérzetének alakulására, és minden állami bűnmegelőzési tevékenységnek a jogállamiság elvei között kell érvényesülnie.
Lontai Márton, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) főigazgatója mutatta be a 2024-ben indított Forenzikus Füzetek sorozatot, amelynek elsődleges célja az NSZKK-ban folyó igazságügyi szakértés eredményeinek tudományos, ismeretterjesztő jellegű közzététele. A sorozat a szakmai identitás erősítése és a tudás terjesztése mellett tiszteleg a szakma alapjait lefektető tudósok előtt, ezért is szentelték negyedik számát Katona Géza emlékének.
Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy zárszavában kiemelte, hogy Katona Géza 1945-ben, egy rendkívül nehéz és kaotikus időszakban szentelte magát Magyarország újjáépítésének. Akkor, amikor az ország a második világháború pusztításaitól szenvedett: a gazdaság romokban hevert, az infrastruktúra jelentős része elpusztult, a lakosság éhezett, és a politikai bizonytalanság uralkodott. A háború okozta sebek, valamint az anyagi és erkölcsi veszteségek árnyékában Katona Géza mégis elkötelezetten dolgozott hazája felemelkedéséért. Janza Frigyes hozzátette, a jelen konferencia elérte célját, az elhangzott köszöntők és beszédek által ugyanis pontos képet kaphatott a hallgatóság Katona Géza gazdag életpályájáról. A nyugalmazott vezérezredes köszönetet mondott Katona Géza családjának, a szervezőknek és a megjelent emlékezőknek a rendezvény megvalósulásában játszott szerepükért.
Katona Géza (1925. szeptember 30. – 2016. április 1.) ny. r. dandártábornok, jogász, címzetes egyetemi tanár, valamint a Magyar Tudományos Akadémia doktora (bűnügyi tudományok területén) volt. A Sárospataki Református Gimnáziumban érettségizett, majd jogi pályára lépett, ahol kiemelkedő szerepet játszott a magyar kriminológia és kriminalisztika fejlesztésében. Alapítója volt a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnek, és hosszú évtizedeken át oktatott egyetemi szinten, miközben gyakorlati munkát is végzett a rendőrségen belül. Kutatásai a büntetőjog dogmatikájára, a kriminológiára és a közbiztonságra terjedtek ki, emellett nemzetközi kapcsolatok kiépítésében is részt vett (például 1956-ban Németországban nemzetközi konferencián képviselte Magyarországot). Életútja során tábornoki rangot ért el, és munkásságát számos elismeréssel tüntették ki, beleértve a kriminológiai társaság alapító tagságát is.
