Rendészet a tengeren - II.

Prof. dr. Kondorosi Ferenc
        egyetemi tanár

Rendészet a tengeren-II.
Frutti di mare: kinek a haszna?

Az államoknak régi és megalapozott igénye, hogy alapvető biztonsági és gazdasági érdekeiket a parti tengeren túl is érvényesítsék.

 A csatlakozó övezet kívül esik a parti tengeren, így az állam területi szuverenitási körén is. Az l982-es Nemzetközi Tengerjogi Konferencia szerint a
parti tenger 12 mérföldjéhez további 12 mérföld csatlakozó övezet járulhat. Ebben az övezetben a parti állam bizonyos rendészeti jogokat gyakorolhat: ellenőrzi a vám, pénzügyi, bevándorlási és egészségügyi szabályok tiszteletben tartását és intézkedéseket hozhat ezek megsértésének megelőzésére.
A nemzetközi jog intrikusai szerint a csatlakozó övezet az    amerikai szesztilalomnak köszönheti a létét.
A whisky-hajók ugyanis pont a parti tenger határán horgonyoztak le. Az USA számos állammal kötött létoldalú szerződést (liquor treaties), amelyekben jogot szerzett az érintett hajók átkutatására, üldözésére és elfogására a parti tengere határán túl is.

A tengerek világában az államok mai és jövőbeli érdekei szempontjából egyre fontosabb lesz a kontinentális talapzat.
Földrajzi értelemben arról a sekély tengerfenékről van szó, amely átmenetet képez a kontinensektől a mélyebb tengerfenékhez.
Geológiai és jogi értelemben a kontinentális talapzat az állam szárazföldi területéhez kapcsolódó, állandóan tengerrel borított tengerfenék, ahol a földrajzi összefüggés okán a parti állam speciális gazdasági jogokat élvez. A kontinentális talapzat nem része az állam területének, felette nyílt tenger van, így a nyílt tenger feletti légtér sem államterület. A parti állam nem szuverenitást, hanem a gazdasági erőforrások kiaknázásának jogát szerzi meg.

A kontinentális talapzat természeti kincsei közé tartoznak a tengerfenéken nyugvó ásványok és élő szervezetek pl. a gyöngykagyló és a korall is.
Napjainkban a talapzat legkeresettebb kincse a kőolaj és az ásványok.

Az államok gazdasági érdekei expanziójának a tengereken is nehéz határt szabni. Az elmúlt fél évszázadban szokásjogi alapon alakult ki a kizárólagos gazdasági övezet, ahol a parti állam joga – a partvonaltól számított 200 mérföldön belül –
-a vízréteg és a tengerfenék élő és élettelen javainak kiaknázása,
-szélenergia termelése,
-kutatási jog,
-mesterséges szigetek létesítése.

Mindenki által szabadon használható térségek a nyílt tenger és a tengerfenék. Ilyennek minősülnek a tengerszorosok és a nemzetközi tengeri csatornák is: bár állami szuverenitás alatt állnak a rájuk vonatkozó nemzetközi szerződések szerint minden állam közlekedhet rajtuk.

A nemzetközi tengeri csatornák nyílt tengereket összekötő mesterséges víziutak. A közelmúltban – egy óriás konténerhajó (az Ever Given) szerencsés kimenetelű balesete miatt - a világ egyik legjelentősebb tengeri útvonala, a Szuezi-csatorna került az érdeklődés középpontjába.
A régészek és a történészek szerint a csatorna kb. 4.000 évvel ezelőtt is létezett, a  francia Lesseps Ferdinand tervei alapján .újra megépítették.
Hosszú ideig Nagy-Britannia üzemeltette a csatornát, majd  l956-ban Egyiptom vette állami kezelésbe. Az arab-izraeli háborúk miatt használhatatlanná vált, majd 1975.ben nyitották meg újra.
Most, ”minden szem a Szuezi-csatornára szegeződik: érkezik az Ever Given testvére”-írta 2021.szept. 15-én a napi.hu szemleírója.  Az Ever Ace 400 méter hosszú, 24 ezer konténer szállítására alkalmas monstrum.
A cikk rámutat a globális kereskedelem sérülékenységére. Mi inkább a csatorna épségéért, a tengerek élővilágáért aggódunk.
Aggodalmunkat az államok nevében eljáró rendészeti szervek is osztják: a tengeri rendészet –amely hihetetlen fejlődést élt át az elmúlt néhány esztendőben – szorosan együttműködik -a környezet védelméért felelős más szervezetekkel és kiváló monitoring-rendszereket tart fenn 24 órás készültségben. Megoldhatatlan feladatuk az óceánok ipari mértékű és méretű szennyezése, ahol a felelősök megállapítása szinte lehetetlen. Kísérletek történtek a szennyezések műholdas detektálására, de mindez csak kezdeti szakaszban van.

A tengeri rendészet másik specifikus területe a halászok felügyelete. Az egyes államok különböző megállapodásokat kötöttek egymással, mennyiségi és halfajok szerinti kvótákat megállapítva. Vitáik gyakran torkollnak tettlegességbe, az ellenérdekű fél tevékenységének ellehetetlenítésébe, hajóik megrongálásába.
Speciális, új feladat a tengeri fúrótornyok, az ipari célú mesterséges szigetek ellenőrzése is.
Amint látjuk, a tengeri rendészet sincs munka, új kihívások nélkül.