Bűnügyi Tagozat
2004. május 24-én a Rendőrtiszti Főiskola - mint befogadó (gesztor) felsőoktatási intézmény közreműködésével - megalakult a Magyar Rendészettudományi Társaság (ezután: MRTT) és az Alapszabályban foglaltak szerint még ez év november 25-én - az ügyrend elfogadásával - létrejött az MRTT Bűnügyi Tagozata. A tagozat első elnöke prof. dr. Sárkány István nyugalmazott rendőr vezérőrnagy volt. Őt 2006-ban prof. dr. Blaskó Béla rendőr vezérőrnagy, a tagozat jelenlegi elnöke követte, aki egyben az MRTT elnökhelyettese. A Tagozat titkári feladatait kezdetben dr. Fóti Gábor rendőr százados, majd dr. Csányi Csaba rendőr őrnagy, PhD látta el. 2011 szeptemberétől a tagozat jelenlegi titkára dr. Vári Vince rendőr alezredes, PhD.
A Tagozat - az MRTT alapszabályában írt célok adaptációjával - a megalakulását követően meghatározta a legfontosabb tevékenységek körét. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki. A Tagozat:
konferenciákat, fórumokat, ankétokat, szemináriumokat, vitaüléseket rendez;
a bűnügyi tudományok fejlődését elősegítő bemutatókat, szakmai tájékoztatókat tart;
folyamatosan részt vesz a bűnügyi tudománnyal kapcsolatos kutatási, fejlesztési és oktatási feladatok áttekintésében és értékelésében, azok megoldását javaslataival segíti;
kapcsolatokat épít ki és tart fenn, valamint együttműködik a bűnügyi, továbbá határterületi tudományokat művelő, illetve a bűnügyi, bűnmegelőzési területen praktizáló (hasonló célú és szerepkörű) intézményekkel, szervezetekkel és egyesületekkel; kapcsolatot létesít külföldi társszervezetekkel;
anyagi erőforrásaihoz mérten elősegíti, illetve lehetővé teszi tagjainak részvételét külföldi konferenciákon, valamint külföldi szakemberek részvételét saját rendezvényein;
a bűnmegelőzés mint közös társadalmi feladat területén, helyesen felismert mozgástérben hozzájárul a bűnmegelőzés társadalmi programjának végrehajtásához.
Az iménti felsorolásból egyúttal deriválhatók az MRTT munkatervében testet öltött - a működtetéssel elérni kívánt - alapvető célkitűzések is. A Tagozat tagságát az a meggyőződés motiválja, hogy képesek vagyunk (elsősorban) a bűnügyi szervek, valamint a tevékenységüket irányító kormányzati apparátus tudományos igényeinek kiszolgálására. Reméljük, hogy tevékenységünk is hozzájárult annak a döntéshozói belátásnak a megerősítéséhez, hogy a tudományba való beruházásnál nincs jobban megtérülő befektetés. Az MRTT első főtitkárának gondolatait kölcsönvéve mi is úgy látjuk, hogy akik a tudományt művelik, többnyire csak vetnek, és ritkábban aratnak.
Szakterületünk művelőivel egyetértve valljuk, hogy ab ovo azzal a céllal vetünk, hogy annak gyümölcse - a szabadság, a biztonság, az igazságosság, az emberi méltóság - mások (az egyén és a közösség) javára érvényesüljön.
A fent említett alapvető célkitűzések megvalósításának érdekében rendezvényeink szervezése során prioritást biztosítunk annak, hogy a bűnügyi tudományok egyes részterületei igényes, egyúttal naprakész gyakorlathoz közelítsenek. Arra törekedtünk, hogy olyan aktuális témák, kérdések kerüljenek „terítékre”, amelyek a bűnügyi tudományok művelőit és a szakma képviselőit egyaránt foglalkoztatják. Ennek érdekében igyekeztünk annak a lehetőségét megteremteni, hogy a bűnügyi tudományok neves képviselői és a szakma gyakorlói különböző fórumokon - mint például műhelyviták, konferenciák és kerekasztal-beszélgetések során - fejthessék ki álláspontjukat. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Tagozatunk által kínált „választék”, ajánlott témáink rendszeresen jelentős érdeklődésre tarthatnak számot. Erről nemcsak a programjainkon részt vevők magas száma, hanem az alkalmanként jelenlétükkel bennünket megtisztelő szakmai vezetők visszajelzései alapján is meggyőződhetünk.
Tagozatunk az egyes programok szervezése során törekszik az egyensúly biztosítására. Ez annak szem előtt tartását jelenteti, hogy a szűk értelemben vett szakma kiemelkedő képviselői mellett teret biztosítsunk a büntető igazságszolgáltatás egyéb hivatásrendjeiben (ügyészség, bíróság, ombudsman, civilszervezetek) működő prominens személyiségeknek is. Tapasztalataink szerint a Tagozat fórumai nemcsak a szoros értelemben vett bűnügyi kérdések tisztázásához, hanem vitákban kiérlelt szakmai, illetve jogalkotási javaslatok (pl. 2012. évi C. törvény; 2017. évi XC. törvény) kimunkálásához, valamint jogegységesítési törekvések megfogalmazásához is hozzájárulhatnak.